Görögországban a munkaerőhiány miatt július 1-től bevezetésre került a 6 napos munkahét, míg például Izlandon vagy Új-Zélandon inkább a 4 napos munkahéttel kísérleteznek. Vannak egyes munkahelyek, ahol a tesztelés után ezt be is vezették. Termelékenység és munkahelyi aktivitás szempontjából a 4 vagy a 6 napos munkahét a megfelelőbb?
Görögország lakosai dolgoznak a legtöbbet
A 6 napos munkahét bevezetése előtt is átlagosan 41 órát dolgoztak a görög polgárok, ezzel ők kerültek a ranglista első helyére az uniós államok között. Ám ennek ellenére a fizetésben nem mutatkozott meg a többletmunka. Európai szinten a fizetés alacsonynak számít, havi 830 euró, vagyis 328 000 forint a minimálbér. A görögöknél a 6 napos munkahét azokra a munkavállalókra vonatkozik, akik az iparban, a kiskereskedelemben vagy a mezőgazdaságban dolgoznak. A vendéglátóiparban dolgozók már 2023 óta nem élvezhetik az 5 napos munkahét előnyeit.
A munkáltatón múlik a 6 napos munkahét
A munkáltató dönthet arról, hogy 5 nap helyett 6 nap legyen a munkavállalók számára a ledolgozandó napok száma. Ezt a munkavállaló nem tagadhatja meg. Görögországon belül a 6 napos munkahét bevezetésének oka a szakemberhiány. Ezen törvény bevezetése pedig a túlórák “olcsóbbá válását”, valamint a munkavállalók veszélyeztetettségének növekedését eredményezi. Nem mellesleg sok esetben pont a cél ellentettje fog megvalósulni, a 6 napos munkahét miatt egyre több görög keres külföldön munkát.
Inkább a 4 napos munkahét jelentené a megoldást?
A 4 nap munka egyre népszerűbbé válik világszerte, és több országban is kísérleteznek vele, vagy már be is vezették valamilyen formában. Ennek a munkaformának a bevezetése elsősorban több szabaidőt jelentene a munkavállalók számára és javíthatná a munka-magánélet közötti egészséges egyensúlyt. Továbbá egyes tanulmányok szerint a rövidebb munkahét növelheti a termelékenységet, mivel a munkavállalók 4 napos munkahét esetében motiváltabbak és kevesebb stressznek vannak kitéve.
A 4 napos munkahét hátrányai
A 4 napos munkahét ugyan kevesebb munkanapot, de nem biztos, hogy egy napon belül kevesebb munkaórát eredményez. Van rá példa, hogy a 4 napos munka bevezetésével együtt megnövekszik a naponta ledolgozandó munkaórák száma (ilyenkor a legtöbb esetben 8 óra helyett 10 órát várnak el a munkáltatók), de természetesen vannak esetek, amikor nem növekszik a munkaórák száma. Valamint egyes ágazatokban gondot okozhat az, ha a 4 napos munkahétből kifolyólag megszűnik a folytonosság és a hétvégi munkavégzés is.
Kanadában is kísérleteznek a 4 napos munkahéttel
Izland és Új-Zéland mellett például Kanadában is kísérleteznek a 4 napos munkahéttel, és Spanyolország sem maradt ki a tesztelésből. A spanyolok 2021-ben próbálkoztak meg a 4 napos munkahéttel. Jellemzően Japánban is megjelent ez az aspektus, ott a Microsoft helyi leányvállalata vezette be a 4 napos munkahetet 2019-ben egy hónapos kísérleti időszakra. Az eredmények szerint a termelékenység 40%-kal nőtt, és a munkavállalók elégedettsége is jelentősen javult, ezt követően több japán vállalat is fontolgatja a hasonló munkarend bevezetését.
Összegzés
Mind a 6, mind a 4 napos munkahétnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A 6 napos munkahét több munkanapot biztosít, de kevesebb szabadidőt és rosszabb munka-magánélet egyensúlyt eredményezhet. Ezzel szemben a négy napos munkahét több pihenőidőt és jobb egyensúlyt kínál, de hosszabb napi munkaidővel és esetleges folytonossági problémákkal járhat. Az optimális munkahét hossza és felépítése nagyban függ az adott iparágtól, a munkakörtől és a munkavállalók egyéni preferenciáitól. A munkaadóknak érdemes rugalmasan hozzáállniuk és kipróbálniuk különböző munkarendeket, hogy megtalálják a legmegfelelőbb megoldást mind a termelékenység, mind a munkavállalók jóléte szempontjából.
