A toborzás világában csak úgy repkednek a számok, adatok. Felmérések felmérések hátán, arányok, szinte már azt hihetjük, hogy a toborzási stratégiák csak egyszerű számokból állnak, és ha a tölcsérbe elegendő számú jelöltet öntünk, majd kipotyognak a tökéletes kollégák.
Sokan és sokféleképpen beszéltek már arról, milyen a jó álláshirdetés szöveg, vagy hogyan érdemes megfogalmazni egy direktmegkeresést. A témát taglalják marketingesek, kommunikációs szakemberek, HR-esek. Hol van az igazság?
Kata úgy kezdett el cégünknél dolgozni, hogy csak az első munkanapján találkozott először néhány kollégával. Hogyan tudott így beilleszkedni, milyen élmény a jelölt oldalon állni a covid időszakban, és mik a helyzet nehézségei? Erről is beszélgettünk.
Folyamatos toborzás a covid alatt, mint előre menekülési stratégia? Hatékony beléptetés a home office alatt. Interjú
Ön szerint mi az leggyakoribb pont, melyen rendszeresen elbuknak a toborzások? Valóban betölthető lett volna házon belül a legtöbb olyan pozíció, amely végül toborzócéghez került? Cégünk öt részes videó-sorozatban az elmúlt évek tapasztalatait osztja meg a kudarcba fulladt toborzásokról.
Egy óriási potenciált rejtő, hat millió fős adatbázis, amit napi szinten használnak a tagjai munkaterülettől függetlenül, vagy egy platform, amelynek a népszerűsége folyamatosan csökken, és komoly jelöltek felkutatása teljesen alkalmatlan. Ön szerint melyik igaz inkább a Facebookra, ha toborzási szemmel nézzük? Esetleg egy harmadik opció?
Mi lesz a covid időszak munkaerő-piaci következménye? Óriási fokú kiégéssel számolhatunk? Milyen egyéb gazdasági következmények jöhetnek, mi lesz a cég és a HR legfontosabb feladata az idei évben és hogyan lehet az új körülmények között a csapat több, mint egyének összessége?
