Sokan és sokféleképpen beszéltek már arról, milyen a jó álláshirdetés szöveg, vagy hogyan érdemes megfogalmazni egy direktmegkeresést. A témát taglalják marketingesek, kommunikációs szakemberek, HR-esek. Hol van az igazság?
Kata úgy kezdett el cégünknél dolgozni, hogy csak az első munkanapján találkozott először néhány kollégával. Hogyan tudott így beilleszkedni, milyen élmény a jelölt oldalon állni a covid időszakban, és mik a helyzet nehézségei? Erről is beszélgettünk.
Folyamatos toborzás a covid alatt, mint előre menekülési stratégia? Hatékony beléptetés a home office alatt. Interjú
Ön szerint mi az leggyakoribb pont, melyen rendszeresen elbuknak a toborzások? Valóban betölthető lett volna házon belül a legtöbb olyan pozíció, amely végül toborzócéghez került? Cégünk öt részes videó-sorozatban az elmúlt évek tapasztalatait osztja meg a kudarcba fulladt toborzásokról.
Egy óriási potenciált rejtő, hat millió fős adatbázis, amit napi szinten használnak a tagjai munkaterülettől függetlenül, vagy egy platform, amelynek a népszerűsége folyamatosan csökken, és komoly jelöltek felkutatása teljesen alkalmatlan. Ön szerint melyik igaz inkább a Facebookra, ha toborzási szemmel nézzük? Esetleg egy harmadik opció?
Mi lesz a covid időszak munkaerő-piaci következménye? Óriási fokú kiégéssel számolhatunk? Milyen egyéb gazdasági következmények jöhetnek, mi lesz a cég és a HR legfontosabb feladata az idei évben és hogyan lehet az új körülmények között a csapat több, mint egyének összessége?
Az online tér adta név, arc, és következmények nélküli véleményformálási lehetőség a toborzási területre is rányomta a bélyegét. Egyes szakmai Facebook csoportokban már recruiter shamingként emlegetik a jelenséget, amikor a HR-esek egymáson, vagy a jelöltek a HR-es elvárt szaktudásának hiányán élcelődnek. Vajon van alapja az elvárásoknak? Mennyire kell belemélyedni, ismerni egy toborzónak az adott pozíciót, amire kutat?
