A Harvard Business School az USA-ban végzett felmérésével rávilágított, hogy amerikai álláskeresők milliói intézményesen esnek el állásoktól. Pusztán azért, mert az önéletrajzokat szűrő szoftverek alkalmatlannak ítélték meg őket, annak ellenére, hogy valójában potens jelöltek voltak. Míg az USA vállalatainak 75%-a használ ilyen programokat, hazánkban nincs meg ennek a kultúrája. Vajon miért és meddig? Ennek jártunk utána szakértői segítséggel.
A vírus elterjedése romba döntött komplett ágazatokat, ahonnan a munkaerő áramlani kezdett a sikeresebb helyzetűek felé. Egyértelművé vált, hogy a HR szakembereknek segítségre van szükségük. Minél nagyobb a piac, annál több jelentkező juthat egyazon állásra. Itthon sem példátlan több 100 jelentkezés egyazon álláshirdetésre, az USA-ban akár több 1000 jelentkező is akadhat ugyanazon pozícióra. Ennyit egyénileg áttekinteni, szakmailag kiértékelni lehetetlen. Azonban a szoftveres segítség olykor pont, hogy hátráltatja a HR-esek hatékony munkavégzését.
A profilalkotó programok aligha terjednek el Európában
A szűrőprogramok lényege, hogy meghatározott paraméterek mentén kiválasszák a megfelelő jelölteket a beérkező önéletrajz-rengetegből. Ezt követően preferált sorrendet állítanak fel köztük. Ennek feltétele, hogy ezek a szoftverek álláskeresői profilt alkossanak a jelöltekről.
„Amerikában lazábban kezelik az egyének személyes adatait, a GDPR bevezetése óta Európában sokkal nagyobb szigor uralkodik” – hangsúlyozza a HR Felhő ATS szolgáltató üzletágvezetője, Nagy Zoltán. – „Az óceánon túl a cégeknél bevett szokássá vált, hogy profilozzák a jelöltjeiket, és azok alapján szelektálnak közülük. Európán belül is van rá lehetőség, de a helyi jogi háttér és a munkaerőpiaci sajátosságok miatt kevéssé elterjedt megoldás. A cégek maguk is ódzkodnak a határfeszegetéstől.”
Itthon ATS rendszerek segítik, de nem pótolják a HR-esek munkáját
A szakértő egyúttal azt is kihangsúlyozza, hogy a multik uniformizált digitális megoldásai limitáltan vethetők be a különböző nemzeti piacokon. Annyira eltérhet a lokális álláspiac, az álláskeresők mentalitása és viselkedése, hogy a vállalatoknak inkább régiókra szabott megoldásokban kell gondolkodniuk. Emiatt hódítanak teret itthon is a hazai fejlesztésű ATS rendszerek. Ezek az amerikai szoftverektől eltérő módon és mélységben vizsgálják ill. kezelik a jelentkezők adatait.
Újra kéne tanulni az alapokat az álláspiac minden résztvevőjének
Toborzási specialistánk, Somodi Bettina külön kihangsúlyozza, hogy az emberi tényező mindig is fontos volt, ezután is az lesz. Az automatizált rendszerek – ha kiforr a technológia – egy sor dologban a HR szakértők segítségére lehetnek. „Mindennemű diszkrimináció és az esetleges figyelmetlenségekből eredő hibaráta is csökkenthető lehet általuk. Ugyanakkor a szakma alapja, célja és értelme, hogy emberek foglalkoznak emberekkel.”
Bettina emellett felhívja a figyelmet, hogy efféle szoftverek használata – legyenek bármennyire jól megalkotott programok – csak előzetes edukációval használhatók. „Az álláskeresők szokásait volna szükséges átalakítani, hogy megfelelő formátumban, kulcsszavakkal készítsék el az önéletrajzukat. Szabványokra lenne szükség, amihez mindenkinek tartania kellene magát. Meg kellene hozzá szüntetni a kreatív önéletrajzírás forgalmát, és mindenkinek egységes keretrendszerben kéne gondolkodnia.”
A toborzási specialista elismeri, hogy ez bizonyos szempontból egy kiegyenlítettebb álláskeresői közeget teremtene, de sok kérdést felvet. Ha valaki a képességeit, teljesítményét és tudását nem emelheti ki, az megint igazságtalan megoldás.
A két szakértő egyetért abban, hogy egyelőre nem kell tartani attól, hogy az automatizált HR-megoldások túl nagy teret hódítanak itthon. Az ATS rendszerek fejlődésével és a piac további dinamikus alakulásával lehetnek változások, de egyelőre nem látni őket a horizonton.
