Az elmúlt évek gazdasági kihívásai, különösen az infláció drasztikus emelkedése, jelentős hatást gyakoroltak a vállalati HR stratégiákra. A 2024-ben megfigyelhető inflációs nyomás fokozatos enyhülése azonban újraírja a munkaerőpiaci játékszabályokat. Ahogy a gazdasági környezet stabilizálódik, a vállalatok újraértékelik bérpolitikájukat, toborzási folyamataikat és megtartási stratégiáikat. De pontosan hogyan változnak a prioritások, és mire érdemes figyelni az infláció csökkenésének folyamán?
Bérdinamika
A magas infláció idején a béremelések kulcsszerepet játszottak a dolgozók vásárlóerejének megőrzésében és a fluktuáció csökkentésében. Az infláció csökkenésével ugyanakkor a vállalatok egyre inkább törekszenek a bérek racionalizálására, nem feltétlenül a növekedés leállításával, hanem a teljesítményalapú és célzott bérfejlesztésekkel. Ez a megközelítés lehetőséget ad a HR-nek arra, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes bérstruktúrát alakítson ki, különösen a kritikus, nehezen pótolható szerepkörök esetében.
Fókusz a minőségen
A munkaerőpiaci nyomás enyhülésével és az infláció csökkenésének hatására a cégek a toborzási stratégiájukat is finomhangolják. Míg korábban a gyors feltöltés és munkaerőszerzés volt a cél, ma már egyre többen keresik a hosszú távon is illeszkedő, stratégiai jelentőségű szakembereket. Ennek következtében nő a specializált fejvadászcégek szerepe, akik képesek célzottan, iparág specifikus tudással támogatni a kiválasztási folyamatot.
Hogyan lehet megtartani az értékes munkaerőt?
Az infláció csökkenése nem vonja maga után a dolgozói elvárások csökkenését, sőt, épp ellenkezőleg. A munkavállalók egyre inkább keresik az értékalapú munkahelyeket, a fejlődési lehetőségeket és a rugalmas munkavégzési formákat. A HR stratégiai szerepe ebben az időszakban abban áll, hogy olyan megtartási megoldásokat dolgozzon ki, amelyek túlmutatnak az anyagi juttatásokon, és figyelembe veszik az egyéni motivációkat is.
