Blog

A munkaerőhiány – és a tabusított álláskeresői csoportok ignorálása – miatt egyre szűkül a toborzók mozgástere. Ezt a dolgozók kihasználva akár már évente váltanak munkahelyet, hogy folyamatosan nőjön a fizetésük. A kérdés adott: van a tarsolyában hatékony bérfejlesztési stratégia, vagy kiszolgáltatottan várja, hogy a dolgozók diktálják az iramot? Somodi Bettina, a Beck and Partners operatív vezetője szerint akkor is megtarthatja munkavállalóit, ha akad konkurens, amelynél többet kereshetnének.

A nem lassuló infláció miatt, ha lehet, még fontosabb kérdéssé vált a fizetés a dolgozók szemében. Az emberek a bőrükön érzik, hogy a mindennapi megélhetésük egyre többe kerül, eközben a sajtó rendre beszámol a rekordmagas havi átlagbérekről. Munkáltatóként a béremelés szükségessége már nem kérdés, legfeljebb a mértéke. A cégvezetők kivárása és a döntéshozatal elhalasztása drasztikus következményeket vonhat maga után. A Jooble állásportál friss, fizetésemeléseket vizsgáló kutatás riasztó eredményeit Tamaskovics Diána, a Beck and Partners üzletágvezetője kommentálja.

A vállalati toborzók aktuálisan két legnagyobb problémája a bérplafon elérése és a bérfeszültség kialakulása. Somodi Bettina, a Beck and Partners operatív vezetőjének segítségével utánajártunk, hogy a bérfeszültség problémáját hogyan, milyen eszközökkel szokás elkerülni. Azt is megnéztük, hogy a bevett technikák mellett – vagy pont, hogy azok helyett – miben érdemes még gondolkodni.

Egyre több vállalati oldalon dolgozó partnerünk jelzi, hogy kettős szorításban van. A bérplafon elérése miatt a HR-es nem tud magasabb bért ígérni a jelöltek számára. De még, ha meg is tudná oldani, akkor sem teszi, hogy elkerülje az esetleges bérfeszültséget a régen ott dolgozó kollégákkal. Ennek a patthelyzetnek kétféle feloldása lehet: a betölteni kívánt pozíciót a bérplafon szerint alakítani, vagy kibővíteni a jelöltek körét. Ezúttal az első lehetőségre nézünk egy megoldási alternatívát Somodi Bettina, a Beck and Partners operatív vezetőjének segítségével.

Nemrégiben megjelent egy összefoglaló a 2018 decemberében erős tiltakozást kiváltó ún. „Rabszolgatörvény” hatásairól a Munkaerőpiac.hu felületén. A Munka Törvénykönyve 2019 januárjában húsz ponton módosult, lehetővé téve a túlórák számának növelését. Azt hihetnénk, hogy a munkáltatók az elharapódzó munkaerőhiányban kapva kaptak az alkalmon, de az elmúlt időszak rácáfolt erre. BAP-vélemény.