Cikksorozatunk előző részében azt részleteztük, hogyan gondolkodjon a tehetségekről, mitől függ a tehetség, és hogyan szúrhatja ki toborzáskor. Ezúttal a következő fázist vizsgáljuk közelebbről: mit kezdjen a tehetséggel, ha már sikeresen bevonzotta?
Jó közeg híján a tehetség elvész
Mindenki kiemelkedő lehet valamiben, a kérdés az, hogy az ember felfedezi-e, miben válhat jobbá, mint a többség. Ez a tehetség-felfogás magával hozza azt, hogy megfelelő körülményekre van szükség a tehetség kibontakozásához. Ha nincs észrevéve vagy rossz pozícióba ültetik, a cég könnyen elveszíthet egy jó embert. Csupán csak azért, mert adott emberből nem volt képes kihozni a lehető legtöbbet.
„Egy tehetség el is tud kallódni” – hívja fel a figyelmet Bettina. – „Én abban hiszek, hogy mindenkinek meg van a maga helye, a maga területe, ahol brillírozhat. Ez alól kevés a kivétel, és akkor is csak arról van szó, hogy adott tehetség nem a megfelelő cégnél dolgozik. Máshol biztosan képes lenne nagy dolgokra is. Ilyenkor, bármilyen furának tűnjön is, de még mindig azzal tesz a legjobbat az ember, ha elbocsátja az adott személyt. Természetesen úgy, hogy indokol és tanácsot ad, esetleg segít a továbblépéssel kapcsolatosan.”
A helyén kell kezelni a tehetséget – önmagának is!
Ha felbukkan egy tehetség a cégben, sokféle reakciót kiválthat. Jó esetben a helyén kezelik, de túlbecsülhetik, és az is előfordul, hogy nem értékelhetik eléggé. Sőt, arra is látni példát, hogy egy kevéssé tehetséges embert jobban értékelnek, mert neki jobb a saját marketingje. Itt jön képbe a valódi tehetség önismerete. „Első körben nem a vezető felelőssége az, hogy egy személy megmutassa a tehetségét” – véli a Beck and Partners szakértője. – „Az igazán jó vezető sokszor már maga a személy előtt látja a benne rejlő potenciált, és ennek megfelelően tereli őt. Ám, ha valaki csak beletörődik abba, hogy adott a munkaköre, azt kell csinálnia, azon nehéz segíteni.”
A plusz elvárások összeroppanthatják a tehetséget
A tehetség hátrány is lehet, ha a tehetséges személy nem tudja a helyén kezelni a saját képességét és a világ hozzá való viszonyulását. „A tehetségekre a társadalom nagyobb nyomást helyez” – szögezi le Bettina. – „Az elterjedt vélekedés szerint, ha valaki olyan szerencsés, hogy tehetségesebb másoknál, nem teheti meg, hogy nem él vele. Én ezt nem tartom reálisnak, elvégre mindenkinek megvan a maga tehetsége, csak nem mindenkinek látványos. Viszont, ha tehetségesnek könyvelnek el valakit, onnan nincs visszaút, sokkal többet várnak el tőle. Nagyobb a felelősség rajta, hogy megfeleljen az emelkedett elvárásoknak, és sokkal könnyebb belecsúszni az összeomlásba a teher alatt.”
A fejvadász cég operatív vezetője kiemeli: a jó környezet, az alapos önismeret és a magabiztosság mindettől megmentheti a tehetséget. Ezek hiányában viszont tehetségesnek lenni nem feltétlen áldás.
Érdeklik hasonló szakmai tartalmak?
Iratkozzon fel LinkedIn hírlevelünkre, és tekintse át a havonta kivonatolt legfontosabb toborzáspiaci híreket és tippeket! A feliratkozáshoz kattintson IDE!
