Múlt héten arról írtunk, hogy miképp lehet racionalizálni a toborzást: hogyan érdemes tájékozódnia, hogy valóban olyan pozícióba toborozhasson, amire ténylegesen szükség van. Egyszerű példát hoztunk: könnyen előfordulhat, hogy nem szakmai specialistára, hanem egy általános asszisztensre volna szüksége adott területen. Ezt a témát folytatva a bérfeszültség elkerülését célzó megoldásokat és szakmai javaslatokat gyűjtöttünk az ön számára.
Titoktartással a bérfeszültség ellen: reménytelen kísérlet
Azt tapasztaljuk, hogy a bérfeszültség elkerülésének leggyakoribb megoldóképlete mindmáig a titoktartási szerződés írása. Ennek aláírásával az új belépő kolléga vállalja, hogy nem fog a béréről kommunikálni senkivel sem szervezeten belül.
„A bérösszeg titkosítására akkor merül fel igény a legtöbbször, amikor egy vállalatnál nincs megfelelő bérfejlesztés. Ilyenkor a dolgozói bérek mellett elszalad a piaci kínálat” – magyarázza Somodi Bettina, a Beck and Partners operatív vezetője. A szakértő kihangsúlyozza, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben ez gyakori jelenség, mert nagyon gyorsan nőttek meg az álláskeresők bérelvárásai. – „Még a jól szervezett cégek sem feltétlen tudtak elég gyorsan lépni erre a dübörgő trendre. A bérfeszültség egy még komolyabb kihívást jelentő formája, amikor egy vezető bére alacsonyabb, mint a frissen toborzott beosztottjáé.”
Bettina elismeri, hogy ez utóbbi eset gyorsan korrigálható, hiszen csak adott vezető bérét kell megemelni. Emellett akadnak hasonlóan hatékony, rövid idő alatt bevezethető fogások. Ilyen az alapbér melletti, teljesítmény alapú bónuszrendszer bevezetése, vagy akár a juttatási csomag elemeinek bővítése. A közlekedési hozzájárulás, sportolás támogatása vagy akár plusz szabadnapok biztosítása is mind-mind bérfeszültség kialakulása ellen hasznos eszköznek tekinthető.
A kommunikáció tilalma helyett – amelyet a legtöbb esetben sikertelenül kísérel meg egy cég –, érdemes bérfejlesztési stratégiában gondolkodni. Amellett, hogy transzparens működést mutat, a dolgozók számára elképzelhetővé teszi, hogy karrierutat járjanak be a cégen belül, és ne csak egy állomásként tekintsenek az adott pozícióra.
Más lapra tartozik a szakmai versengés
Ideális esetben a szakmai versengés nem függ össze a bérigénnyel, nem lesz bérfeszültség az eredménye, van egy egészséges vonala. A szakértő szerint az már önmagában rossz, ha egy munkavállaló kizárólag azért kíván szakmailag előrébb jutni, mert az magasabb fizetéssel jár. „A bér nem elhanyagolható tényező, de a szakmai kihívás kell, hogy az előrejutás legfőbb indikátora legyen. Ha valaki csakis a pénzt tartja motiválónak, érdemes rá külön figyelmet szentelni. Az új belépők lojalitását előre jelzi, ha ezt a mentalitást mutatják.”
Bettina az értékesítés területét hozza példának: itt a versengés hasznos eszköz, amely növeli a produktivitást. Persze csak olyan módon, hogy az ne legyen kontraproduktív, azaz ne akasszon meg folyamatokat, ne romboljon emberi kapcsolatokat. „A túlzott szakmai versengés elkerülésére konkrét gyakorlata viszonylag kevés vállalatnak van. Ehhez kapcsolódó, bevett szokás a teljesítményértékelési rendszerek bevezetése. A rendszernek köszönhetően a munkavállaló egyéni célokat kap, és egyéni módon értékelik a munkáját. Így elsődlegesen nem az áll érdekében, hogy a többi munkatársát felülmúlja, hanem hogy megfeleljen a neki személyesen támasztott elvárásoknak és saját magát tudja felülmúlni.”
Toborozzon olyan szakembert, akivel nem alakulhat ki bérfeszültség a csapatában! Kérje segítségünket IDE kattintva!
