Az 598/2021 (X.28.) sz. Kormányrendelet alapján a munkáltatók maguk hozhatnak döntést arról, hogy bevezetik-e a kötelező oltást maguknál. A rövid rendelet tömör megfogalmazása azonban számos kérdést és dilemmát felvet. Emiatt hiába telt el több mint egy hónap, a jellemző munkáltatói magatartás, hogy legfeljebb előnyökhöz juttatják az oltás felvételéről döntő dolgozókat. Ilyen juttatás pl. az extra szabadnap. A kötelező oltástól jogosan ódzkodnak a cégek, az ingoványos terepet a HRTV adásai próbálják feltérképezni.
HRTV Jogi sorozat, 2. epizód: mindent a kötelező oltásról a munkáltató szemével
A rendelet arra hatalmazza fel a munkáltatókat, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltást, azaz alkalmassági feltételként előírják a dolgozóiknak. Dr. Gubik Gabriella ügyvéd hangsúlyozza, ezt csak akkor tehetik meg, ha előzetesen tájékoztatják róla az érintetteket és megfelelő határidőt szabnak rá. „A rendelet ebben világosan fogalmaz, legalább 45 napot kell biztosítani az első oltás felvételére. Amennyiben egy dózisú oltásról van szó, úgy nincs több teendő, a második oltás felvétele függ attól, hogy milyen vakcinatípust választ a dolgozó.”
A HRTV adásából kiderül, hogy az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy hogyan hozza meg a döntését az adott vállalat. Ügyelnie kell az egyes munkakörök sajátosságaira, és biztosítania kell a munkavállalók egészséges munkavégzését. „Fontos, hogy alaposan megfontolja a bevezetést, mert ezzel a munkavállalók személyiségi jogát korlátozza, az emberi méltóság alapjogát sérti. Ezen felül tekintettel kell lennie a Munka Törvénykönyvére, amelynek értelmében a munkáltatónak igazolnia kell objektív okokkal a bevezetés szükségességét.” Dr. Gubik Gabriella felhívja a figyelmet, hogy az arányosság-szükségesség elvét fontos szem előtt tartani. Hozzáteszi, hogy a NAIH áprilisban kibocsátott tájékoztatóját is érdemes alapul venni döntéshozatalkor, mert igencsak szenzitív személyiségi adatok gyűjtésével jár együtt a bevezetés.
Még több részletért tekintse meg a HRTV Jogi sorozatának 2. adását IDE kattintva!
Újak, mentesítettek és oltásellenesek: feladják a leckét annak a cégnek, amely a kötelező oltás mellett dönt
A munkajogász leszögezi: ha valaki oltásellenességből, vagy semmilyen egészségügyi igazolással alá nem támasztható okból nem akarja felvenni az oltást, szankcióval sújtható.
„Az elbocsátás egy hosszútávú lehetőség, de nem reális következmény” – kezdi a magyarázatot Dr. Gubik Gabriella a HRTV adásában. – „Az elsődleges, és a rendelet által kizárólagosan említett szankció a fizetés nélküli szabadságra küldés. Abban nincs mérlegelési jogköre a munkáltatónak, hogy milyen egyéb szankciót alkalmazzon.”
Mivel az elbocsátás eleve egyéves fizetetlen szabadság után jöhet szóba, és a rendelet csak veszélyhelyzetben érvényes, nincs ok a drasztikus döntésekre. Ugyanakkor a fizetés nélküli szabadság korántsem jó megoldás a dolgozóknak. Nem minősül szolgálati időnek, külön kell fizetniük TB szolgáltatásért, ha pedig felmondanának, elesnek a végkielégítésről. Ha erre az időre munkát vállalnának, a szerződött cégük ezt meghiúsíthatja.
A rendelet azonban nem ad konkrét támogatást egy sor fontos kérdésben. Az új belépőkkel mi a teendő? Miképp biztosítható az oltás alól mentesített kollégák biztonságos munkavégzése? Egyáltalán ki minősül foglalkoztatottnak, milyen jogviszonyt takar ez a kifejezés? Hogyan kell átalakítani az adatvédelmi szabályokat?
Mindezeket a témákat boncolgatja Dr. Gubik Gabriella a HRTV Jogi sorozat 3. epizódjában. Tekintse meg IDE kattintva!
