A munkaerőpiac mindig lassabban reagál a válságokra, mint a gazdasági piac. Ez van, hogy több hónapot, akár fél évet is jelenthet. Emiatt nehezebb megfelelő stratégiát kialakítani, hiszen a jelenlegi helyzetet nem lehet alapul venni. Így hoztunk egy munkaerőpiaci jelentést, ami összefoglalja az idei év alakulásait és iránytűt ad a jövőre való tervezéshez!
1. Stagnál a munkaerőpiac, mire számítsunk?
Nagy problémát jelent a munkaadók számára a munkaerő megtalálása. A covid óta egyre kevésbé van párhuzamban a munkalehetőségek és az álláskeresők mértéke. Jelentős növekedést mutatnak az egy álláshirdetésre jelentkezők számai a közigazgatásban, fizikai munkában, szakmunkában, IT-ban, értékesítésben és banki szektorban, míg a vendéglátósok lehetőségei csökkentek a leginkább.
A munkanélküliség 4%, a foglalkoztatottság pedig rekordot döntött 4,7 millió munkavállalóval. A munkaerőhiány továbbra is az égető probléma, a szakképzett területeken pedig kevésbé várhatóak elbocsátások.
2. Ilyen bérezésekre számítsunk, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben!
Béremelést követelnek a belügyminisztériumi dolgozók. Szeretnék, ha 2023-ban legalább 25%-os béremelkedést valósítanának meg. A KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben 10%-os reálkereset-veszteséget szenvedett el. A béremelés mellett kompenzáció váltásra is szükség van. Ez a minimum cafeteria összegét jelentené és csökkenteni kéne a szolidaritási hozzájárulási adó összegét. Mindemellett a pedagógusok 45%-os béremelést követelnek, valamint a heti kötelező óraszám 22-ben történő rögzítését, az e feletti munkavégzés túlóra díjjal történő megfizetését.
Idén már átlagosan 300 000–399 000 forint az elvárt nettó havi fizetés, amivel a többség elégedett lenne jelenlegi helyzetében. Ezt a minimálbér növekedése is segíti, hiszen januártól a minimálbér 16%-kal emelkedik így bruttó 232 ezer forint lesz, a garantált bérminimum pedig 14%-kal, bruttó 296 400 forintra emelkedik.
3. Szabad-e a jelen helyzet alapján stratégiát alkotni, ha toborzásról van szó?
A magyar munkaerőpiac egyelőre stabil számokat produkál, a külső és belső negatív hatások nem gyakoroltak érdemi hatást a foglalkoztatottságra, az aktivitás is csúcson van. A betöltetlen pozíciók száma továbbra is azt mutatja, hogy erős kereslet van a munkaerő iránt.
Azonban a következő időszakban már várható egy európai szintű recesszió, így érdemes óvatosan mozogni a vállalatok szempontjából. Egyelőre az ár-bér spirál megakadályozása és a kamatemelések hatásai okozzák a legnagyobb problémát. Ezek láthatóan még nem fejtették ki hatásuk a gazdaságra, azonban a munkaerőpiac reakcióideje elég lassú, így a tényleges gazdasági hatások általában 9-12 hónapos késéssel érik el a foglalkoztatottságot.
Szeretne előre tervezni és biztosra menni, ha toborzásról van szó? Kérje a Beck and Partners segítségét:
