HR BLOG
Oka van annak, hogy fejvadász céghez fordul segítségért. Akkor miért nem bízza rá a fejvadászokra azt, hogy a legjobb tudásuk szerint láthassák el a feladataikat? Ezúttal három érvet hoztunk megfontolásra, hogy miért jobb, ha a szakértelmünkre hagyatkozik!
Napjainkban a legtöbb szakterületre munkaerőt toborozni igazi kihívást jelent, és még a legfelkészültebb HR-esek is sokszor csak a sötétben tapogatóznak, amikor a bérek kerülnek a terítékre. A legtöbb bérfelmérés azonban nem kínál olyan információkat, amikre alapozni lehetne egy sikeres toborzást
Home office, mint alapkövetelmény, elszálló bérigények, elhúzódó kiválasztási folyamatok, nehezen mozduló jelöltek. Mindezekkel szinte minden toborzással foglalkozó szakember találkozott már. Azonban ezek indikálnak egy olyan új problémát is, amivel még csak kevés cég kezdett el kellően komolyan foglalkozni. Ez pedig nem más, mint a bérfeszültség…
Nagy megtiszteltetés cégünk számára, hogy a Dun & Bradstreet objektív cégminősítése alapján a legjobbak között szerepelhetünk. Azzal, hogy egy független, nemzetközi szakértő elismerte cégünk stabilitását, azt az üzenetet hordozza számunkra, hogy jó úton járunk cégünk építésében, fejlesztésében.
Mára talán már minden toborzással foglalkozó szakember számára rutinná váltak a videó-interjúk. Az egészen biztos, hogy az online kiválasztás sosem lesz olyan hatékony, mint a személyes, mégis sok helyen marad még ez a megoldás, hiszen gyors és kényelmes. Éppen ezért nem árt néha felrázni a jól bevált menetrendet, a megszokott kérdéseket.
Általánossá vált gyakorlat a munkavállalók elkötelezettségének növelése érdekében, hogy a HR-szakemberek és a vezetőség megjutalmazza és elismeri az alkalmazottak munkáját.
Sok cég az oltások számának növekedésével és a veszélyhelyzet megszűnésének közeledtével elkezdte helyreállítani a normál munkarendet. De vajon szükséges-e ez egyáltalán, és ha igen, hogyan kell jól visszaállni a home office-ról az irodai mindennapokba?
Rendhagyó cikk ez a blogunkon, de annál fontosabb nekünk. Mi is csatlakoztunk a Jerusalema tánc kihíváshoz, mely egy afrikai törzstől származik, s célja, hogy megmutassák, miben rejlik a boldogság egyszerűsége. Hogy az élet szép, még a világjárvány idején is. Így táncolunk mi…
Hogyan hatott a koronavírus egy vállalati wellbeing programokat nyújtó cégre, és hogyan a vállalatok egészségmegőrző programokra való igényére? Felismerték-e a vezetők, hogy a munkatársakba fektetni az egyik, ha nem a legjobb befektetés? Burget Péterrel, a Testszerviz Alapító tulajdonosával beszélgettünk home-officeról, fizikai és mentális egészségről, gyakorlati megoldásokról.
A toborzás világában csak úgy repkednek a számok, adatok. Felmérések felmérések hátán, arányok, szinte már azt hihetjük, hogy a toborzási stratégiák csak egyszerű számokból állnak, és ha a tölcsérbe elegendő számú jelöltet öntünk, majd kipotyognak a tökéletes kollégák.
Több, mint egy év telt el azóta, hogy a kormány hivatalos javaslata alapján a vírus terjedésének megakadályozása érdekében, aki csak teheti, otthonról kell, hogy dolgozzon.
A koronavírus legtöbbünk életébe olyan helyzeteket, problémákat hozott, amikhez nem igen voltak megküzdési stratégiáink. Sokan és sok helyen beszéltek már arról, hogy a járvány lelki aspektusait tekintve a legnehezebb az, hogy egy láthatatlan ellenséggel harcolunk, és a félelem, a bizonytalanság hálózza be a mindennapokat. Az a szabadság, amiről úgy gondoltuk, alanyi jogon jár, egyszer csak eltűnt. A kontrollvesztés, a bizonytalanság elemi erővel döntötte romba a legtöbbek világképét. És ez hatással van a munkaerőpiacra is.
Sokan és sokféleképpen beszéltek már arról, milyen a jó álláshirdetés szöveg, vagy hogyan érdemes megfogalmazni egy direktmegkeresést. A témát taglalják marketingesek, kommunikációs szakemberek, HR-esek. Hol van az igazság?
Kata úgy kezdett el cégünknél dolgozni, hogy csak az első munkanapján találkozott először néhány kollégával. Hogyan tudott így beilleszkedni, milyen élmény a jelölt oldalon állni a covid időszakban, és mik a helyzet nehézségei? Erről is beszélgettünk.
Folyamatos toborzás a covid alatt, mint előre menekülési stratégia? Hatékony beléptetés a home office alatt. Interjú
Cégcsoportunk szoftveres divíziója, a hrfelho.hu Kft. életében jelentős változásokat hozott az elmúlt év és 2021 eleje is. Egyértelműen kijelenthető, hogy a toborzási folyamatok digitalizálására való igény erősödött a vállalatok életében a tartós home office -ra való berendezkedés miatt.
Ön szerint mi az leggyakoribb pont, melyen rendszeresen elbuknak a toborzások? Valóban betölthető lett volna házon belül a legtöbb olyan pozíció, amely végül toborzócéghez került? Cégünk öt részes videó-sorozatban az elmúlt évek tapasztalatait osztja meg a kudarcba fulladt toborzásokról.
Egy óriási potenciált rejtő, hat millió fős adatbázis, amit napi szinten használnak a tagjai munkaterülettől függetlenül, vagy egy platform, amelynek a népszerűsége folyamatosan csökken, és komoly jelöltek felkutatása teljesen alkalmatlan. Ön szerint melyik igaz inkább a Facebookra, ha toborzási szemmel nézzük? Esetleg egy harmadik opció?
Mi lesz a covid időszak munkaerő-piaci következménye? Óriási fokú kiégéssel számolhatunk? Milyen egyéb gazdasági következmények jöhetnek, mi lesz a cég és a HR legfontosabb feladata az idei évben és hogyan lehet az új körülmények között a csapat több, mint egyének összessége?
Az online tér adta név, arc, és következmények nélküli véleményformálási lehetőség a toborzási területre is rányomta a bélyegét. Egyes szakmai Facebook csoportokban már recruiter shamingként emlegetik a jelenséget, amikor a HR-esek egymáson, vagy a jelöltek a HR-es elvárt szaktudásának hiányán élcelődnek. Vajon van alapja az elvárásoknak? Mennyire kell belemélyedni, ismerni egy toborzónak az adott pozíciót, amire kutat?
